Titokzatos legendák és mitikus lények Magyarországon

Írta: fesztbook.

Hős vadászkutyák, hatalmas, tűzokádó sárkányok és prédára leselkedő keselyűk. A gemenci erdő nem csak különleges természeti adottságai miatt, hanem ősi legendái,

Titokzatos legendák és mitikus lények Magyarországon

mondái miatt is előkelő helyen áll Magyarország ökoszisztémájában. A nagy gemenci árvíz című természetfilmből megtudhatja, milyen megpróbáltatásokon ment keresztül az évek során Magyarország egyik legszebb természetvédelmi területe október 21-én 21.00 órától, a DoQ műsorán. Elöljáróként íme, öt érdekesség a csodálatos gemenci erdőről:

Kutyás nyiladék – az erdő négylábú hősei

A vadászkutyák számtalan író, költő regényeit és verseit ihlették meg az évszázadok során, sőt egy-egy nemesebb ebről még szobrot is mintáztatott gazdája. A Kutyás nyiladékban található évszázados tölgyfa, az „Ebes tölgy” törzsén egy emléktábla emlékeztet Gemenc három leghíresebb vérebére. A híres tölgyfa gyökerei alatt nyugszik Wartho, Walko és Waldi, amik számos helyi vadászat során bizonyították bátorságukat és rátermettségüket.

Keselyűsi út – Magyarország leghosszabb egyenes útja

Gemenc területén a madarak közül őshonosak voltak a keselyűk is, amíg háborítatlanul költhettek és találhattak dögtáplálékot a környéken. Azonban már egy jó ideje nem találjuk nyomukat, csak a helynevekben, innen ered az Őcsény határában található erdőrészt és a Duna-ágát összekötő Keselyűsi út elnevezés is. Az útvonal sajátos érdekessége, hogy a szekszárdi Garay térről induló Keselyűsi út Magyarország leghosszabb, geometriailag is közel teljesen egyenes, járművekkel is járható útja.

Alsó-Telefonos – a telefonzsinórral összekötött mocsár

Furcsa elnevezése ellenére a „Telefonos” egy sík szántó Bogyiszló határában. A népi hiedelem szerint a helyi tanácsházat és a gátőrházat összekötő telefonvezetékről kapta a nevét. Földrajzkutatók szerint azonban az elnevezés csupán egy hibás névadás eredménye, amely azóta is fennmaradt. A bűnös valószínűleg a Cartographia térképe, amelyet azóta több más kiadó is átvett. Rendkívül kicsi az esélye, hogy erre a mocsaras területre valaha telefondrótot telepítettek, ellenben a Sió másik oldalán fekvő gátőrházakat valóban vezetékek kötötték össze. A bogyiszlóiak ezért Alsó-, illetve Felső-Telefonosnak nevezték el a Sió töltés menti területeit.

Pörbölyi-erdő – Magyarország legvastagabb fája

A Pörbölyi erdő a középkorban dúló háborúk idején a környező falvak lakosainak búvóhelye volt, így több, napjainkra már eltűnt települést is feltételeznek benne. Nekik állítanak emléket a földből kimagasló, hatalmas nyárfák. Pár évvel ezelőtt egy arra tévedő természetjáró egy, a többi fához képest is kivételes méretekkel rendelkező nyárfát vett észre. Mint a hivatalos mérések után kiderült, a fa kerülete eléri a 12 métert, körülöleléséhez nyolc emberre van szükség. A 100 éves, 35 méter magas nyárfa kivételes egészségnek örvend, így hosszú évekig őrizheti a „Magyarország legnagyobb törzskörméretű fája” címet.

Sárkányfok – egy hatalmas tűzokádó élőhelye

A mintegy 2 kilométer hosszú Sárkányfok a gemenci erdő egyik legjelentősebb foka. A természetjárók szerint a fehérre száradt fatörzsek és a letört faágak látványa miatt a térség leginkább egy elefánttemetőhöz hasonlítható. Ehhez kapcsolódik a népi hiedelem, amely szerint hajdan egy hatalmas tűzokádó sárkány fészkelt itt. A vadászok és a halászok évtizedekig nem merték megközelíteni a térséget, mert féltek, hogy jelenlétükkel megzavarják a lény évszázados nyugalmát.